KÖNYVEK

Visszaemlékezések a magyar XX. századra

Az 1. kiadás (2014) elfogyott. A 2. kiadásra előjegyzést veszünk föl 2018 február 18-ig.

Könyvismertető

"A történelem dolgát, a múlt kendőzetlen felmutatását, sosem viheti végbe teljesen. Minden tanú nem idézhető perbe. A gonosznak és a jónak számtalan arca marad örökre rejtve emberi szemek, fülek elől. De dolgunk a még megismerhetőt megörökíteni, megőrizni, amennyire lehetséges. Amennyire egy könyv erre képes."

Erre az előszóban megfogalmazott küldetésre tesz kísérletet e könyv. A XX. század legmegrázóbb évtizedeire emlékező írások a magyarság megpróbáltatásainak számos formáját idézik föl. A szemtanúk katonaként vagy civilként, népirtások vagy hadifogságok tanújaként, emigrálásra kényszerülve, kitelepítve, elszenvedve az 50-es évek terrorját, s átélve 1956 fényét - vallanak e korszakokról.

A kötet egy 2013-as pályázati felhívás alapján született, de az írások többsége ennél régebben keletkezett. Különösen értékesek a korabeli naplók - katonanaplók a frontról, óvóhelynapló Budapest ostroma idejéből, hadifogoly visszaemlékezések. Szerepelnek az emigrálás történetei, kitelepítések krónikái a Felvidékről, emlékek a szovjet megszállásról, államvédelmi jelentések és megfigyelés a 60-as évekből, beszámoló az 1919-es proletárdiktatúráról és számos visszaemlékezés a magyar XX. századról. Bekerült néhány "dokumentum-kisregény", kommentár nélkül. Az 54 visszaemlékező a csonka országon kívül Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről származik, s nem is lehetne "magyar XX. század"-ról beszélni másképpen.

A fényképekkel, az 54 szerző életrajzával s térképmelléklettel is ellátott keménykötésű, fűzött könyv 500 oldalas. Könyvárusi forgalomba nem kerül.

akiket Isten kihívott csatára


Az 1. kiadás (2017) elfogyott, a 2. kiadásra előjegyzést veszünk föl 2018. február 18-ig.

Könyvismertető

A hadifoglyokról mily keveset tudunk. Pedig a legtöbb magyar családban volt egy apa, egy testvér, egy fiú, aki megjárta az orosz, vagy negyedszázaddal később már szovjet táborok valamelyikét, avagy része lehetett angol, amerikai vagy francia fogságban. Élnek ugyan sémák a hadifogságról, de ezek az általánosítások a sokszínű valóságot elfedő egyszínű szürkék. Volt hadifoglyokat kell meghallgatnunk, ha életszerű, valóságos képet akarunk kapni erről a milliónyi magyar férfit érintő sorsról. Az Országút Társulat 2016-os gyűjtőpályázatá-ból most megjelenő könyv negyvenöt fiú és férfi emlékezését foglalja magában. A kötet legnagyobb értéke a 11 hadifogoly napló. Közülük 6 szovjet táborokban íródott. Megdöbbentő létezésük is, mert az állandó zabrálások miatt történészek lehetetlennek tartották ilyenek fennmaradását. A naplók írói közt parasztfiú, konzul, postamester, diák és katonák vannak. A visszaemlékezések az Atlanti óceán partjától a Csendes óceán partjáig terjednek. A szovjet rendszerben enyhébbnek számító hadifogolytáboroktól a legsúlyosabb büntetőtáborokig vezetnek az írások. Különös értéket jelentenek a táborban készült művészi csontfaragások (konyháról szerzett csontokból) és rajzok. Egyedülálló egy szó nélkül, akvarellekben elbeszélt hadifogoly-történet. Előkerült két, táborokban készült nagy fényképgyűjtemény. Meglepetést jelenthet sokaknak a győztes szerepébe belehelyezkedő nyugati hatalmak lágereiről itt kibontakozó kép. Az emlékezéseket minden szereplőről egykorú fénykép és életrajz teszi teljesebbé. Sokak találnak ismerősre a kötet 1500 nevet tartalmazó névmutatójában. A 788 oldalas keménykötésű, fűzött könyv könyvárusi forgalomba nem kerül.