Puskás Lajos: Szamosújvári börtönnapló (1947)

Börtönnapló. De nem az egyhangú napok fárasztó leírása. A környezet történelmi: Szamosújvár egykori vára. A társaság: magyarok, akik a vörös fejjel épp születő (s üvölteni kezdő) kommunista román állam útjában voltak: tollforgatók porlepte szavaikért, papok létükért, parasztok egy keserű kifakadásért. A kolozsvári piarista gimnázium latintanára, az erdélyi cserkészkerület parancsnoka tollal, ceruzával veti noteszlapokra sorait. Ezek az esendő, mert túlélésre esélytelen, ám párja-nincs sorok lettek mégis egyedülálló, egyetlen, egyidejű dokumentumai e börtönéletnek. Lapról lapra árnyalódó képet kapunk a fogvatartott "kis magyar társadalomról" 1947-ben. Nagy tettekről és kicsinyesekről, leleményességről, összetartásról. S a kívülmaradtakról, hős asszonyokról. Különleges, s a nagy időkhöz méltó, hogy az írás nyelve gyakran latinra vált. A napló hű krónika, s egyben az önfegyelem eszköze, mégis többször vallomássá, számvetéssé mélyül. A boltívek súlyához Isten a társ.

Szorosan kapcsolódik ehhez a családdal való, rejtett módon megvalósított levelezés is. A teljes képhez tartozik az egyidejű, ironikus humorral íródott "A lágeristák kiskátéja", mely a benti élet számos részletére világít rá. Szerepelnek a börtönélet szülte más, általában tréfás írások is (alkalmi versek, körképek). Puskás Lajos történészi érzékkel lejegyezte rabtársai névsorát is. E társak rövid életrajzával (akinél megírására módunk volt) felrajzolódik a bebörtönzött magyar társadalom 1947-es pillanatképe is.

Keménytáblás, fűzött. 166 oldal. Ár: 1200 Ft

A könyv terjesztői forgalomba nem kerül.